Néha olyan jól esik mást csinálni, mint amit megszoktam, vagy inkább, mint ami tőlem megszokott, néha olyan jó kirúgni a hámból, önfeledten táncolni, énekelni vagy bevallani az érzéseimet, mert azt hiszem...igen...azt hiszem, ilyenkor vagyok igazán önmagam, ilyenkor merem megmutatni, hogy igazából kit kedvelek és kit utálok de, ahogy visszatérek a hétköznapokban minden lenyugszik és amikor megkérdik, hogy miért tettem ezt vagy, hogy mi volt ez én gyáván kifogásokat keresek, ahelyett, hogy elmondanám, bocs tényleg úgy gondoltam és úgy éreztem és még most is úgy érzek, csak túl gyáva vagyok ahhoz, hogy mindezt kimondjam!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése